Élménybeszámoló a berlini útról

Címkék: Általános hírek

A 9. N osztály a tanév utolsó napjaiban Berlinbe utazott, hogy négynapos városnéző kirándulás keretében megismerje a német főváros nevezetességeit. A következő beszámolót az osztály közösen készítette.

Már nagyon vártuk ezt a kirándulást. Az országismeret a civilizáció tantárgy része, amelyből érettségi vizsgát kell a tennünk, ezért különösen hasznos volt, hogy élőben láthattuk a híres épületeket, és személyes benyomásokat kaptunk Berlinről.

Az utazás vasárnap kora reggel kezdődött, amikor felszállt a gépünk Ferihegyről. Az idő csodálatos, tiszta és napos volt. Felemelő érzés volt a felhők felett szállni és látni Budapestet, a Dunát, majd leszálláskor Berlint felülről. Még azok a diákok sem féltek, akik először ültek repülőn, sőt inkább nagyon élvezték a repülést.

Reggel még Siófokon voltunk, de pár óra múlva már Berlinben az ifjúsági szállón ebédeltünk. Ez a Jugendherberge egy hajdani, 1906-ban alapított katolikus kollégium épületében található. 2012-ben gyönyörűen felújították, így egyszerre modern, tiszta és tágas, ugyanakkor régies, mivel megmaradtak a vastag falak, a nehéz faajtók, a régi lépcsőházak. A reggelik és vacsorák bőségesek és persze nagyon finomak voltak. Bár ez egy ifjúsági szálló, mégis mintha szállodában lettünk volna, nagyon jól éreztük magunkat.

A kirándulásunk során a berlini tömegközlekedést használtuk. A szállásunktól 10 perc sétára volt az S-Bahn megállója, amellyel város minden pontját gyorsan meg tudtuk közelíteni. Ahol nem állt az S-Bahn rendelkezésre, ott a metrót (U-Bahn) vettük igénybe. Az utazásokat rendszeresen feldobták a felszálló „utcazenészek”.

Az első programunk vasárnap délután a Reichstag, azaz a német parlament meglátogatása volt. Az osztályfőnökünk már hónapokkal korábban kért időpontot a csoportos iskolai látogatásra, amely ingyenes volt, beleértve a német nyelvű vezetést is. Szigorú biztonsági ellenőrzést követően beléphettünk az előcsarnokba. Egy kedves, németül nagyon érthetően beszélő hölgy kalauzolt minket, s közben nem csak a Reichstag épületét ismerhettük meg, hanem a német parlament, azaz a Bundestag működését is.

A látogatás végén felmentünk az üvegkupolába. A törvényhozás ülésterme felett elhelyezkedő üvegkupola az újjászületést és az átláthatóságot jelképezi. A díjnyertes turisztikai látványosság a parlamenti ülések idején is nyitva áll a látogatók előtt, akik így a magasból kísérhetik figyelemmel a német képviselők munkáját. Vasárnap lévén üres volt az ülésterem, ennek viszont az volt az előnye, hogy bemehettünk, leülhettünk a székekre, sőt még az egyes pártok frakciótermeibe is beléphettünk, és Angela Merkel, német kancellár irodája előtt is elsétáltunk.

A következő napot a szocialista Berlin emlékeinek szenteltük. Az első állomás az Alexanderplatz, a hajdani Kelet-Berlin központja volt. Itt megnéztük az Uránia világórát és a tévétornyot. A világóra a berliniek és a turisták kedvelt találkahelye. A tévétorony a legmagasabb épület Németországban: 368 méter magas.

Az 1969-ben években épült tévétoronytól nem messze áll a Mária-templom (Marienkirche), amely a legrégebbi plébániatemplom Berlinben. Építészetileg érdekes ellentétet alkot a szocialista stílusú építményekkel. A templomot az 1270-es években kezdték építeni, megfigyelhetők rajta a gótikus stílus jellemzői.

Ezután Checkpoint Charlie-hoz mentünk. Ez volt a határátkelő Kelet- és Nyugat-Berlin között. Helyét ma egy tábla és egy őrbódé jelzi, ahol 3 euróért fényképezkedni lehet „amerikai katonákkal”. Megnéztük a mellette lévő Falmúzeumot (Mauermuseum), amely a berlini Fal történetéről és felépítéséről, illetve a II. világháború utáni politikai változásokról, a hidegháborúról, a szocialista rendszerről szól. A kiállítás végén pedig egy filmet vetítettek egy híres szökési kísérletről.

Az ebédet ezen a napon a Műszaki Egyetem (Technische Universtät) 20. emeletén található menzán költöttük el. Ez ún. skyline étterem, mivel az óriási üvegablakokon keresztül étkezés közben élvezni lehet a páratlan kilátást.

Kora délután a Kurfürstendamm bevásárlóutcában kaptunk másfél óra szabad időt, és 16 órakor kellett találkoznunk a következő múzeumi helyszín, a The story of Berlin előtt. Nem volt egyszerű feladat egy nagyvárosban egyedül megtalálni a múzeumot, de szerencsére mindenki megérkezett, és nem késtük le a regisztrált időpontunkat. Ez a múzeum egy élménymúzeum: Berlin történetét mutatja be korhű ruhákkal, plakátokkal, zenével. Utolsó programként körbevezetésen vehettünk részt a nyugat-berlini atombunkerben, amelyet 1974-ben építettek. A föld alatti objektum nyomasztó, sötét, és Berlin lakosságának csupán 1%-a, azaz 3600 ember tudna itt menedéket találni egy feltétezett atomháborúban. Számukra is csak két hétre lenne elegendő a víz és élelmiszer, ezért sokunkban felmerült, hogy van-e értelme egy ilyen létesítménynek.

Este a szállodában vacsora után kicsit ünnepeltünk, mert konyhától kaptunk egy finom epertortát, mivel Dudás tanárnő és Szabadkai Eszti születésnapja is ezen a napon volt.

A következő napon, kedden a német fasiszta múlthoz kapcsolódó épületeket néztük meg. Az első állomásunk a Brandenburgi kapu volt, Berlin és egyben Németország jelképe. A XVIII. században épült kaput 1918-ig kizárólag a császári család tagjai használhatták. 1933. január 30-án az SA a brandenburgi kapun áthaladó fáklyásmenettel ünnepelte a nemzetiszocialisták hatalomra jutását. Az Unter den Linden utcáról befordultunk a Wilhelmstraßera, átsétáltunk egy lakótelepen, ahol egy tábla jelzi, hogy hajdanán azon a helyen állt a Führerbunker 5 méterre a föld alatt. Majd elhaladtunk a hajdani Reichluftfahrtsministerium mellett, ahonnan Göring irányította a német légierőt. Az épületben jelenleg a pénzügyminisztérium működik. Ez az építészeti stílus nagyon barátságtalan, szürke, szögletes. Végül elérkeztünk a Topographie of Terror nevű múzeumhoz, amely a Gestapo és az SS egykori főhadiszállásának helyén létesült. A látogatás ingyenes, a kiállítás során megdöbbentő képsorozatot láttunk a fasizmus előretöréséről, a második világháborúról, Hitler borzalmas tetteiről, majd a háború következményeiről. Ez a múzeum volt sokunk számára a legérdekesebb, mert sok, eddig új információt, történetet ismerhettünk meg. A képsor szomorú és megrázó, mely egyben megmutatja ezt a rettenetes múltat a következő generáció számára.

Ebéd után a Múzeum-szigetre látogattunk el, a Spree folyó szigetének északi csücskére. Fél óra várakozás után léphettünk be a Pergamonmúzeum bejáratán. Feltűnt az épület különösen magas homlokzata, amely akkor vált érthetővé, amikor megpillantottuk a múzeum fő attrakcióját, a híres, kéken díszített Istár-kaput. Ez Babilon egyik városkapuja volt és Kr.e. 605-562 épült. Babilónia Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén. Lenyűgöző látványt nyújtottak a hatalmas, régi épületmaradványok, amelyek mellett elsétálva még számos, érthetetlen módon Németországba hozott hadizsákmányt lehetett látni.

Este a vacsora és kis pihenő után tanári kísérettel visszamentünk az Alexanderplatzra, hogy a német sörkultúrának hódolva betérjünk egy hamisítatlan berlini kiskocsmába. A társaság nagy létszáma miatt nem volt egyszerű megfelelő helyet találni, végül egy söröző utcai teraszán összetoltuk az asztalokat.

A következő napon, szerdán a Berlini Állatkertet látogattuk meg. A 35 hektáros parkban több mint 1360 állatfaj kapott helyet. A Berliner Zoo 1844. augusztus 1-én nyílt meg, azóta többször átalakították, bővítették, és egyre kedveltebb a látogatók körében. Láttuk, hogy miként építik a legújabb lakók, a pandák lakóhelyét, akik sajnos csak június 24-én érkeztek Berlinbe. Kárpótolt minket, hogy sok érdekes és aranyos állatot láttunk: zsiráfokat, tigriseket, gorillákat. Az éjszakai élőlények épületében teljesen sötétben fedeztük fel például a denevérek életmódját. Bejárni sajnos nem tudtuk pár óra alatt a helyet, de mindenképpen az egyik legjobb program volt az utazás alatt. Az állatkert szuvenír boltjában néhányan még ajándékokat is vettek az otthoniaknak.

Az utolsó nap délutánján elmentünk a régi Nyugat-Berlin legdrágább bevásárlóközpontjába, a Kaufhaus des Westensbe, azaz KaDeWe-be. Ez az épület kb. 60 000 négyzetméter, 6 emeletes. Itt minden megtalálható, elsősorban luxuscikkek, illatszerek, ruhák, élelmiszerek, gyermekjátékok, persze csillagászati áron. Nagyon érdekes volt, de nekünk túl drága. Élveztük ezt a programot, mert még soha nem voltunk ilyen helyen.

Berlini utunk során azért szinte mindennap akadt vásárlási lehetőségünk. Más és más üzleteket fedeztünk fel, hiszen mindig különböző helyszíneket látogattunk meg. A német üzletekben az áruválaszték sokkal színesebb és színvonalasabb, mint a hazai. Annak ellenére, hogy nem sok holmi fért a bőröndünkbe, vettünk ruhafélét, cipőt és más apróságokat.

Az utolsó nap este össze kellett pakolnunk, mert másnap már hajnali négykor keltünk, és fél ötkor elhagytuk a szállást. Szerencsére időben kiértünk a reptérre, és már kora délelőtt megérkeztünk Budapestre. Nagyon jól éreztük magunkat és rengeteget tanultunk ezen a kiránduláson.

IMG_5042.JPGIMG_5062.JPGIMG_5113.JPGIMG_5153.JPGIMG_5177.JPGIMG_5336 másolata.JPG