KJK-KERSZÖV CompLEX Web Jogtár dokumentum

- Az írásbeli vizsgarész egyes részeinek értékelése egymástól független.

- Az írásbeli vizsgarész minden részében csak a célzottan mért készséget értékeljük.

- A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át.

- A feladatsorok elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutató alapján történik.

- Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség részek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

- Az Íráskészség és a Beszédkészség részek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

- Az egyes részekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Olvasott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

- a lényeget (a szöveg célját) megérteni,

- eseménysorokat követni,

- kulcsinformációkat megérteni,

- a gondolatmenet lényegét megérteni,

- véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,

- egyes részinformációkat kiszűrni.

A felhasznált szöveg

- autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

- hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

- rövid, egyszerű,

- rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

- hétköznapi nyelven íródott.

- utasítások (pl. feliratok, használati utasítások),

- tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),

- levelek,

- újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

- ismeretterjesztő szövegek,

- egyszerű elbeszélő szövegek.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),

- rövid választ igénylő, nyitott kérdések,

- a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

- képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

- egymáshoz rendelés, pl.:

- cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,

- szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján,

- vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

- csoportosítás megadott kategóriák szerint.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 900-1200 szó. A feladatsor 25-30 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

- gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

- nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban,

- autentikus, esetleg szerkesztett,

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

- hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

- rövid, egyszerű,

- rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

- hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

- hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

- megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése,

- mondatátalakítás (az új mondat eleje vagy eleje és vége megadva),

- összekevert szavakból mondatalkotás.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 3-4 feladatból, összesen 25-30 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 300-500 szó.

A feladatok egy mondatszintű feladat kivételével szövegekre épülnek.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

- kulcsfontosságú szavait megérteni,

- témáját felismerni,

- lényegét megérteni,

- legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,

- gondolatmenetét nagy vonalakban követni,

- egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

A felhasznált szöveg

- autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

- anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

- egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

- akusztikai minősége kifogástalan,

- hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

- hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

- lassú, de még normál beszédtempójú,

- a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,

- tisztán artikulált,

- tartalmilag kifejezetten egyszerű,

- hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

- normál tempójú,

- a standard kiejtés(ek)hez közel álló,

- tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

- közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),

- rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

- utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),

- médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),

- beszélgetések, telefonbeszélgetések,

- műsorrészletek,

- riportok, interjúk,

- beszámolók.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

- események sorrendjének megállapítása,

- nyomtatványok, űrlapok kitöltése,

- táblázat kitöltése,

- hiányos mondatok kiegészítése,

- rövid választ igénylő nyitott kérdések,

- ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a hallott szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 3 szövegből és 3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. hirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes időtartama kb. 5-8 perc. A feladatsor kb. 20-25 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Íráskészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

- a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

- a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt),

- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,

- az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,

- egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,

- a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,

- néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

- ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,

- meglévő szókincsét változatosan használni,

- a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,

- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,

- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

- meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

- az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

- szövegfajtája meghatározott,

- tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

- rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

- üdvözlőlap,

- meghívó,

- magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

A feladatok és a feladatsor felépítése

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A feladatok a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják:

- meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,

- verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás,

- vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok stb.) alapján történő szövegalkotás.

A vizsga két feladatból áll. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása megadott szempontok alapján. A vizsgázónak az első feladatban 50-80 szót, a második feladatban körülbelül 100-120 szót kell írnia.

A feladatmeghatározás és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél. A verbális segédanyagok hossza maximum 150 szó.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is.

A két feladat értékelése egymástól független.

SZÓBELI VIZSGA

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni, és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,

- egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,

- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás),

- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,

- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,

- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,

- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,

- érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- társalgás,

- szituációs feladat,

- önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján.

A vizsga három feladatból áll. A feladatsort a vizsgázó húzza. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A feladatsorhoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is.

A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladatban, a társalgásban a vizsgázó néhány olyan kérdésre válaszol, amelyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A társalgás három témát érint röviden.

A második feladat, a szituációs feladat során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy a feladatlapon meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (interakciót vagy tranzakciót) folytasson, azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljon. A vizsgázó számára készült angol nyelvű leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas angol szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát.

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben, a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalatokhoz kapcsolódó témákban gondolatait, véleményét részletesen, összefüggően kifejteni képek és irányítószempontok alapján.

A vizsgázónak ebben a feladatban egy témáról a hozzá kapcsolódó két-három kép (fénykép, rajz) és megadott irányítószempontok alapján kell beszélnie. Ha a vizsgázó elakad, eltér a megadott szempontoktól, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató rövid segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell.

A feladatmeghatározás és a verbális segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél.

A szaktanár a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű feladatsort állít össze.

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.

A feladatok értékelése egymástól független.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc.

A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben.

Vizsgarész Időtartam (perc) Arány (%) Pont

Olvasott szöveg értése 70 20 30

Írásbeli Nyelvhelyesség 50 20 30

SZÜNET

Hallott szöveg értése 30 20 30

Íráskészség 90 20 30

Szóbeli Beszédkészség 20 20 30

Összesen: - 100 150

Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül.

- Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független.

- Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük.

- A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át.

- Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

- Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

- Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

- Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Olvasott szöveg értése

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

- a gondolatmenetet követni,

- véleményeket, érvelést követni,

- az információkat megfelelő részletességgel megérteni,

- a szerző álláspontjára következtetni,

- a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.

A felhasznált szöveg

- autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

- hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

- konkrét vagy elvont témájú,

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

- utasítások (pl. használati utasítások),

- tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet),

- levelek,

- újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

- ismeretterjesztő szövegek,

- publicisztikai írások,

- elbeszélő szövegek,

- (modern) szépirodalmi szövegek.

A közép- és az emelt szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),

- rövid választ igénylő, nyitott kérdések,

- a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

- képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

- egymáshoz rendelés, pl.:

- cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,

- szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szöveg-összefüggés alapján,

- vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

- csoportosítás megadott kategóriák szerint.

A feladatsor 4 szövegből és 4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 1300-1500 szó. A feladatsor 25-30 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

- nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál,

- autentikus, esetleg szerkesztett,

- hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

- konkrét vagy elvont témájú,

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A közép- és az emelt szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

Középszinten a vizsgázó képes az alapvető és gyakran használt nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére, illetve helyes használatára. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplexebb nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

- hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

- megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése,

- hibaazonosítás.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 4-5 feladatból, 35-45 itemből áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 550-800 szó.

Valamennyi feladat szövegre épül.

Egy adott feladat több nyelvi jelenségre is rákérdezhet.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

- gondolatmenetét részleteiben is követni,

- egyes tényszerű részinformációit megérteni,

- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára,

- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

A vizsgán használt szöveg

- autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

- változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

- természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú,

- tartalmilag és szerkezetileg összetett,

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

- anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

- egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

- akusztikai minősége kifogástalan,

- hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

- közérdekű bejelentések, közlemények,

- rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő),

- utasítások,

- médiaközlemények (pl. rövid hír),

- beszélgetések, telefonbeszélgetések,

- műsorrészletek,

- riportok, interjúk,

- beszámolók,

- általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok.

Középszinten a vizsgázónak döntően a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelműek. Emelt szinten olyan szövegek is előfordulhatnak, amelyek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg és árnyalt közléseket, véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak.

Középszinten a szövegek nyelvileg egyszerűbbek, emelt szinten pedig a művelt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

- események sorrendjének megállapítása,

- térképkövetés,

- űrlapok kitöltése,

- táblázatok kitöltése,

- hiányos mondatok kiegészítése,

- rövid választ (3-5 szó) igénylő nyitott kérdések,

- ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált felvételek együttes időtartama 8-10 perc. A feladatsor 25-30 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Íráskészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten angol nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

- a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

- a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt),

- a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni,

- álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni,

- a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,

- a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni,

- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

- meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

- az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

- szövegfajtája meghatározott,

- tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

- magánjellegű vagy intézménynek szóló levél,

- olvasói levél,

- cikk (diák)újság számára.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében, a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes nézőpontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy őt érdeklő témákról, míg emelt szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni.

A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszerűen, összefüggő mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, változatos szókinccsel, nyelvileg igényesebben és pontosabban ír.

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A vizsgán az alábbi feladattípus fordulhat elő:

- meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,

- verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás,

- vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok) alapján történő szövegalkotás.

A vizsgarész két feladatból áll. Mindkét feladatot megadott szempontok alapján kell kidolgozni. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása. A vizsgázónak az első feladatban 100-150 szót, a második feladatban 200-250 szót kell írnia.

A feladatmeghatározás, és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A verbális segédanyagok hossza maximum 150 szó.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

A két feladat értékelése egymástól független.

SZÓBELI VIZSGA

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

- folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,

- gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,

- a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,

- folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,

- bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,

- elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,

- enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó a megadott témakörökön belül a személyes vonatkozásokat fejti ki. Emelt szinten a vizsgázó az adott témákról az általánosítás szintjén is tud beszélgetni és véleményt nyilvánítani.

A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó el tudja érni, hogy az adott helyzetben kommunikáció jöjjön létre, és ezáltal szándéka megvalósul. Rövid, egyszerű mondatokban fejezi ki magát. Emelt szinten a vizsgázó választékosan, árnyaltabban fejezi ki magát.

A feladatok és a feladatsorok jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatmeghatározás egyértelműen meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- társalgás,

- vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása),

- önálló témakifejtés vizuális segédanyagok alapján.

A vizsga három feladatból áll. A feladatsort a vizsgázó húzza. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és a harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül feladatonként fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket és megjegyzéseket is.

A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladat, a társalgás, azt méri, hogy a vizsgázó képes-e olyan témákat érintő beszélgetésben részt venni, amelyek nem hétköznapi tevékenységéhez, hanem elvontabb jelenségekhez kapcsolódnak.

A második feladat, a vita, egy adott témához kapcsolódó provokatív állítás megvitatása a vizsgáztatóval. A vizsgázó feladata az, hogy az adott állítás mellett, vagy ellen érveljen, kifejtse álláspontját, és reagáljon vitapartnere álláspontjára. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az adott témához kapcsolódó lehetséges érveket, amelyeket a vizsgáztató a beszélgetés során használhat.

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy problémakörről kell gondolatait és véleményét önállóan, összefüggően és részletesen kifejtenie vizuális segédanyagokból (képek, rajzok, grafikonok stb.) kiindulva. Ha a vizsgázó elakad, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.

A feladatok értékelése egymástól független.

A vizsgát mindig egy kérdező tanár bonyolítja le, a vizsgáztatói példány előírásainak megfelelően. A másik két vizsgáztató értékel a központi értékelési útmutató alapján. A vitás esetekben a három tanár szótöbbséggel dönt.

BIOLÓGIA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY

1. Bevezetés a biológiába

TÉMÁK VIZSGASZINTEK

Középszint Emelt szint

1.1. A biológia tudománya

Vizsgálati szempontok Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között.

Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót.

Vizsgáló módszerek Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni. Ismertesse a modellalkotás lényegét.

1.2. Az élet jellemzői

1.2.1. Az élő rendszerek Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket.

1.2.2. Szerveződési szintek Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei). Fogalmazza meg az élő rendszerek általános tulajdonságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, időzítő és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre.

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával. Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés).

Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás).

Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal.

Tudja az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát. Magyarázza a kromatográfia elvi alapját.

Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH - ozmotikus viszonyok). Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium).

Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukor-érzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőzhetőségét. Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim működéséhez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet mutatja be.

2. Egyed alatti szerveződési szint

TÉMÁK VIZSGASZINTEK

Középszint Emelt szint

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

2.1.1. Elemek, ionok Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő szervezetben.

Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+3+, HCO3-, a CO32- ionok természetes előfordulásait. Ismertesse a Na+, K+, Cl-, NO2-, NO3-, PO43- ionok természetes előfordulásait.

Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort.

2.1.2. Szervetlen molekulák Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban.

Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel

2.1.3. Lipidek Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránvázasak.

Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje el a zsírok szerkezetét (glicerin + zsírsavak).

Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (A-vitamin, rodopszin).

Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét.

Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.

2.1.4. Szénhidrátok Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a makromolekula-alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában.

Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképződést.

Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.

Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét.

Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal.

Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.

2.1.5. Fehérjék Ismertesse és ismerje el a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől.

Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék).
Mondjon példát ezek előfordulására.

Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működését a sejt öngyógyító folyamataival.

Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémek, mechanikai hatás).

2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep. Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukorbázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát.

Ismertesse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét.

Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).

2.2. Az anyagcsere folyamatai

2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok).

Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.

2.2.2. Felépítő folyamatok Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó) és helyét. Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait.

Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben.

Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz).

2.2.3. Lebontó folyamatok Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét.

Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse a mindennapi felhasználását. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a szén-dioxid keletkezését, a folyamat helyét.

Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül.

Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben. Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt.

Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében.

Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.

2.3.1. Elhatárolás Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.

2.3.2. Mozgás Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal.

2.3.3. Anyagcsere Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis). Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).

2.3.4. Osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás).

Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist.

Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot.

2.3.5. A sejtműködések vezérlése Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). Értelmezze a K-Na-pumpa fontosságát.
Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat.

3. Az egyed szerveződési szintje

TÉMÁK VIZSGASZINTEK

Középszint Emelt szint

3.1. Nem sejtes rendszerek

3.1.1. Vírusok Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét.
Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát.
Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre.
Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia). Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet.
Hasonlítsa össze a priont a vírussal.

3.2. Önálló sejtek

3.2.1. Baktériumok Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését. Hozzon példát kemo- és fototróf, valamint auto- és heterotróf baktériumokra.

Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemzőjét, és a baktériumok ivaros jellegű folyamatait.

Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre.

Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét.

Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.

3.2.2. Egysejtű eukarióták Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismertesse az endoszimbióta elméletet.

Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. Elemezzen az egysejtűek életmódjával összefüggő kísérleteket.

3.3. Többsejtűség

3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).

Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással.

A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

3.3.2. Sejtfonalak Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat.

3.3.3. Teleptest és álszövet Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit.

Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.

Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat.
Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező.

Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét.

Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai.

Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.

3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével.

Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással.

Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét.

Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.
Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettős megtermékenyítés folyamatát.

Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.

3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján:

- szivacsok

- laposférgek

- gyűrűsférgek

- rovarok

- fejlábúak (lábasfejűek)

- a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).

Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.

3.4.3. A növények szövetei, szervei

- Szövetek Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat.

- Gyökér, szár, levél Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre.

Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben.

Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével.

Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen. Értelmezze, hogy a gázcserenyílások működése hogyan függ össze a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével.

Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.

- Virág, termés Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával.

Tudjon kapcsolatos teremteni a virág és a termés részei között.

Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád).

Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán.

Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés).

3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése

- Szövetek Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér.

Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.

- Szaporodás-egyedfejlődés Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát.

Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).

Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra.

- Viselkedés Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés).

Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió).

Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

4. Az emberi szervezet

TÉMÁK VIZSGASZINTEK

Középszint Emelt szint

4.1. Homeosztázis Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét. Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak.
Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist.

4.2. Kültakaró

4.2.1. Bőr Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek).

Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit.

Magyarázza a hám megújulását.

4.2.2. Szabályozás Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban.

4.2.3. A bőr gondozása, védelme Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztán tartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás

Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük.

Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés.

Tudjon égési sérülést ellátni.

4.3. A mozgás

4.3.1. Vázrendszer Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit.

Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját.

Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel.

Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit.
Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be.

Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait.

Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget.

4.3.2. Izomrendszer Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom.

Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét.

Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca2+-ion és az ATP szerepét.

Értse az izomláz kialakulásának okait.

4.3.3. Szabályozás Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvető háttere az izomtónus.

4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei.

Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit.

Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében.

Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában.

4.4. A táplálkozás

4.4.1. Táplálkozás Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait.

Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között.

4.4.2. Emésztés Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit.

Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben.

Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet.

Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét.

Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában.

Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.

4.4.3. Felszívódás Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét.

Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát.

4.4.4. Szabályozás Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig.

Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentőségét. (D-, E-, K-, A-, B1--, B6-, B12-C vitamin és folsav).

Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár. Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát.

Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal.

4.4.5. Táplálkozás egészségtana Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével.

Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét

Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása).

Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően.

Ismertesse az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait.

4.5. A légzés

4.5.1. Légcsere Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát.

Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légző-mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést.

Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő.

A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzőműködéseket.

4.5.2. Gázcsere Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével.

Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát.

Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre.

Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést.

4.5.3. Hangképzés Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben. Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok.
Tudja, mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt.

Ismertesse a tüdőben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomás-viszonyok figyelembevételével).

4.5.4. Szabályozás Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja. Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét.

4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását.

Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással.

Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét.

Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással.

Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására.

4.6. Az anyagszállítás

4.6.1. A testfolyadékok Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje). Ismertese, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint).

Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombi, a fibrin, a kalciumion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges.

Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával.

Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait.

4.6.2. A szöveti keringés Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Ismertesse a nyirokrendszer felépítését.

Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben.

Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. Hozzon példát a kapillárisok szerepére a különböző szervekben: vese, vékonybél, agy, máj.

Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján.

4.6.3. A szív és az erek Ismertesse a szív felépítését és működését. Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szívfrekvencia, verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvető számításokat ezekkel az adatokkal. Értelmezze, milyen tényezők segítik a vénás áramlást.

Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása.

Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét.

Tudjon pulzust és vérnyomást mérni.

Ismertesse a lép helyét és szerepét.

4.6.4. Szabályozás Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást. Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját.

Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.

4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát.

Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását.

Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.

4.7. A kiválasztás

4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban.

Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Ismertesse a kiválasztás három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció).

Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a szűrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait.

Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok. Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján.

4.7.2. Szabályozás Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét. Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában

4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben.

Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében.

Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.

4.8. A szabályozás

4.8.1. Idegrendszer Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Ismertesse különböző korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer működéséről (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép).

- Információelméleti vonatkozások Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban

- Sejtszintű folyamatok Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal.

Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának feltételeit.

Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt.

Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).

- Szinapszis Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus).

Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás.

- Az idegrendszer általános jellemzése Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok).

Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt) Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok.

Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálkozás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával.

A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióiról.

Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el.

- Gerincvelő Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége).

Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját.

- Agy Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs/nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvásébrenléttel és a kómával.

Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet.

Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével.

- Testérző rendszerek Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Tudja, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont).

Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait.

Értelmezzen kétpontküszöb térképet.

- Érzékelés Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet.

Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak.

- Látás Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertesse a szem részletes felépítését és működését (sugárizom működése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, működése).

Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés fizikai és élettani alapjait.

Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Ismertesse a látórendszer kapcsolatait az egyensúlyérzékkel.

Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit.

Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait.

- Hallás és egyensúlyérzés Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és működését (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek).

Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét.

Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására.

Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító-pszichés hatását.

Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.

- Kémiai érzékelés Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre.

Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben.

- Testmozgató rendszerek Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció).

Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.

- Vegetatív érző és mozgató rendszerek Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit.

Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhőmérséklet szabályozása.

4.8.2. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai

- A magatartás elemei Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.

- Öröklött elemek Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak.

Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió).

- Tanult elemek Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből.

Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom).

Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd).

Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.

- Emlékezés Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros, rövid távú, hosszú távú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait.

- A társas viselkedés alapjai Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció).

Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), alturizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.

- Pszichés fejlődés Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.

4.8.3. Az idegrendszer egészségtana Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát.
Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszomatikus betegségek kialakulásával.

Tudja a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Magyarázza, hogy személyiségtényezők, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia).

Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét.

- Drogok Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit.

Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében.

4.8.4. A hormonrendszer Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség)

- Hormonális működések Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok): só- és vízháztartását, kálcium-anyagcseréjét.

- Belső elválasztású mirigyek Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ismertesse az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai.

Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.

Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, trioxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján - a pajzsmirigy példáján - elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont.

- A hormonrendszer egészségtana Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait. Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésből eredő rendellenességeket, a növekedési hormon példáján.

4.8.5. Az immunrendszer

- Immunitás Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt.

Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését.

Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a vérszérum fogalmát.

Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az autoimmun betegségek létezéséről és lényegét.

Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát.
Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra.

Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát.

Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét.

- Vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert.

Ismertesse az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét.

Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét.

Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat

- Az immunrendszer egészségtana Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait.

Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.

4.9. Szaporodás és egyedfejlődés

4.9.1. Szaporítószervek Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát.

Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.

4.9.2. Egyedfejlődés Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.

Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása).

Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén.

Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között.

Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait.

- A szaporodás, fejlődés egészségtana Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit.

Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás).

Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve.

Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek).

Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét.

5. Egyed feletti szerveződési szintek

TÉMÁK VIZSGASZINTEK

Középszint Emelt szint

5.1. Populáció Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószínűség, az előfordulási gyakoriság fogalmát.

Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás).

Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Hozza összefüggésbe az r- és a K-stratégia fogalmát a környezet állandóságával, az élőlény élettartamával és testnagyságával. Magyarázza ezeket grafikus ábrán.

Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.

5.1.1. Környezeti kölcsönhatások Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását.

Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét.

Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Ismertesse és magyarázza a hasonló igényű populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal.

Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérsékletének az összefüggését.

Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői - a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj - hogyan szabják meg az élőlények elterjedését.

Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit.

Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit.

Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja.

Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban.

5.1.2. Kölcsönhatások

- Viselkedésbeli kölcsönhatások Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait. Példákon keresztül mutassa be az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségeket, az emberi nyelv sajátosságait.

Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés kialakulásának csoportszelekciós és rokonszelekciós hipotézisét.

Alkosson véleményt az emberi agresszivitás eredetéről, szerepéről, kiváltó okairól, megszüntethetőségéről.

- Ökológiai kölcsönhatások Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal. Hozza kapcsolatba a táplálkozási és élősködő kapcsolatokat a populációk létszámváltozásaival.

Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek.

5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)

5.2.1. Az életközösségek jellemzői Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy ökológiai mintázatot bemutató ábrát.

Magyarázza az életközösségek időbeni változásait. Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a kezdő (pionír), a zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát.

Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik az életközösség a szukcesszió folyamatában.

Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg.

Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges okait (legeltetés, tavak kotrása).

5.2.2. Hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). Hasonlítsa össze az alábbi élőhelytípusokat: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös ligeterdő, nyáras-borókás.

A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket. Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők - faültetvények, folyószabályozás, legeltetés).

Ismertesse a szikes puszták jellemzőt, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést.

Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét.
Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat.

Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (vetési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemző fajait.

5.3. Bioszféra

- Globális folyamatok Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Ismertesse a városok ökológiai hatásait.

Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Ismertesse a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait.

Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Tudja, hogy a mennyiségi növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát.

Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel.

5.4. Ökoszisztéma Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként

5.4.1. Anyagforgalom Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásra utaltságát, a ragadozók szerepét a társulás stabilitásának fenntartásában.

Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Elemezzen táplálékhálózatot.

Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban. Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri madarak szerepét, a biológiai ciklusból való kilépés lehetőségét (foszfátüledék).

Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában.

5.4.2. Energiaáramlás Hasonlítsa össze a produkció, biomassza és egyedszám fogalmát. Értelmezzen „ökológiai produkció és energia piramist”. Értelmezze a biomassza és a produkció függését a globális éghajlati tényezőktől.

5.4.3. Biológiai sokféleség Értelmezze a sokféleséget (diverzitást) a gének szintjén (pl. a heterozigótaság mértéke a populációban), a faj szintjén (pl. a fajok száma) és az ökoszisztéma szintjén (pl. a tápláléklánc szintjeinek száma).

5.5. Környezet- és természetvédelem Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket.

Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit.

Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park)

Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit.

Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát.

- Levegő Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Fogalmazza meg véleményét ezek hatékonyságáról.

Ismertesse a savas esők okát és következményeit. Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásai bizonyítására.

Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén.

- Víz Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait.
Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a „közműolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről.

- Energia, sugárzás Ismertesse a hagyományos és az „alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét.
Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről.
Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről.

- Talaj Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát.

- Hulladék Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

TÉMÁK VIZSGASZINTEK

Középszint Emelt szint

6.1. Molekuláris genetika

6.1.1. Alapfogalmak Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat.

Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS → m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Használja a kodonszótárt.

Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására.

Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez.

6.1.2. Mutáció Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben.

Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta).

Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák).

Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit. Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.

6.1.3. A génműködés szabályozása Indokolja, hogy különböző felépítésű- és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismerje fel ábra alapján a laktóz-operon részeit, értelmezze szerepüket.

Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét. Tudja, hogy az eukarióta sejt génműködésének a szabályozásában erősítő és kioltó faktorok vesznek részt.

6.2. Mendeli genetika

6.2.1. Minőségi jellegek Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával.

Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés).

Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket. Magyarázza miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak.

Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklődését. Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni.

Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés). Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére.

Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és a színtévesztés példáján.

Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma). Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból.

Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére.

Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését.

6.2.2. Mennyiségi jellegek Ismertessen öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban normáleloszláshoz közelít.

Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). Ismertessen módszereket az öröklött és a környezeti hatások szétválasztására (ikervizsgálat, környezetváltoztatás).

Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével.

6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

6.3.1. Ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését.

Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit.

Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén.

Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét. Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől.

Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés).

6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait.

Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható.

Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni.

Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás). Ismertesse a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Ismertesse az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát.
Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket.

Ismertesse az ugrásszerű (pontozott) evolúció tényét az értelmezések lehetőségeit.

Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte).

6.3.3. Biotechnológia Ismertesse a klón fogalmát. Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást.

Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot.

6.3.4. Bioetika Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről.

Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait.

Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget.

Ismerje a Human Genom Program célját.

6.4. A bioszféra evolúciója

6.4.1. Prebiológiai evolúció Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Indokolja az élő sejt kialakulásához vezető lehetséges lépéseket.

Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket. Ismertesse Miller kísérletét és annak jelentőségét.

Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem jelenti automatikusan az élő rendszerek kialakulását.

6.4.2. Az ember evolúciója Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait. Ismertesse a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseire vonatkozó elképzeléseket.

Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól.
Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga
120 perc Szóbeli vizsga
15 perc

8-10 feladatból álló feladatsor
(80 részfeladat) A) altétel:
projektmunka vagy
gyakorlati feladat B) altétel:
egy téma kifejtése

100 pont 25 pont 25 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.