Partneriskolák

PARTNERISKOLÁK:

MÜNCHENREGENSBURG |

_____________________________________________________________________________

 

München - Michaeli Gymnasium

 

Cserediák-kapcsolat a müncheni Michaeli Gymnasiummal

Iskolánk hosszú évek óta tartja fent cserekapcsolatát a müncheni Michaeli Gymnasiummal. Az utazásnak minden évben nagy sikere van a diákság körében, hiszen nyelvtudásunk fejlesztése mellett megismerhetjük a német kultúrát, részesei lehetünk a német családok mindennapjainak, valamint ez az egy hét a szórakozásról is szól.

Az út megrendezésére a 10. osztály első félévében kerül sor, a német diákokat pedig tavasszal látjuk vendégül.

Természetesen eleinte mindenki félve indul útnak és izgul az ismeretlen miatt, hiszen egy hétig mégis csak egy idegen család tagjaivá válunk. Ám végül kiderül, hogy ez a félelem alaptalannak bizonyult, hiszen a családok kitörő lelkesedéssel fogadnak minket, valamint jobbnál jobb élményekkel gazdagodunk. Rájövünk, hogy az ott élő fiatalok életmódja nem sokban különbözik a miénktől, könnyen beilleszkedhetünk hétköznapjaikba. Az utazás keretein belül ugyanis néhány tanórán is részt veszünk, ahol - több-kevesebb sikerrel - élesben is kipróbálhatjuk tudásunkat a német nyelv területén.

Magától értetődően nem csak az iskolalátogatással töltjük ki ezt a néhány napot. Tanáraink színesebbnél színesebb programokkal próbálják minél emlékezetesebbé tenni a kirándulást, ami mindig sikerül nekik. Az állandó úti célok között szerepel a neuschwansteini és a linderhofi kastély, a híres erdingeri sörgyár, a Deutsches Museum és a Marienplatz meglátogatása, de ezenkívül az egyes családok is számos programot szerveznek számunkra. Így sokan közülünk részt vehettek például a Bayern München stadionjának, az Allianz Arenának meglátogatásán, az Olympiapark felfedezésén vagy megnézhették a BMW autócsodáit.

A 10. osztály második féléve pedig szinte nem szól másról, mint hogy izgatottan várjuk Münchenben megismert partnereinket. Több hónap után végre újra láthatjuk a német diákokat, akikkel többünk szoros kapcsolatot alakított ki. Itthon aztán szintén érdekes programokon veszünk részt, melyek között – a mi cserekapcsolatunk során – szerepelt egy budapesti és egy Balaton körüli út.

Talán az összes N osztályos nevében mondhatjuk, hogy az 5 év leginkább várt eseménye a müncheni út. És mivel gazdagodunk az egy év után az élményeken kívül? A legfontosabb dolog talán az, hogy végre élesben is kipróbálhatjuk, mennyire volt hasznos a gimnázium első két éve, milyen mértékben tudtuk elsajátítani a német nyelv szépségeit. Cserepartnereink társaságában nincs más választásunk, mint az ő anyanyelvükön kommunikálni, ez pedig elősegíti azt, hogy a kevésbé bátrabbak is meg merjenek szólalni németül, segíti beszédkészségük fejlődését.  Nem elhanyagolható tényező, hogy kiejtésünk is jelentős mértékben javul még ez alatt a pár nap alatt is.  Beszédünkbe néhány olyan hasznos, fontos kifejezést is beépítünk, amiket nem feltétlenül tanulunk az iskolai tanórákon. Talán furcsán hangzik, de személyiségünk fejlődését is elősegíti ez az út valamilyen szinten. Bedobnak minket a mély vízbe, pár óra alatt hozzá kell szoknunk egy idegen család életmódjához, szokásaihoz, és nem kevés bátorság kell ahhoz, hogy ebbe bele merjünk vágni. Valamint nem kevesen vagyunk, akik még a mai napig tartjuk a kapcsolatot német társainkkal, ami szintén hozzájárul nyelvtudásunk fejlődéséhez. Lehet, hogy azóta nem láttuk egymást, és élőben nem beszélhettünk, de az egymás számára írt levelek mindenképpen hasznos gyakorlásnak számítanak.

Mindezt összevetve levonhatjuk a végkövetkeztetést, hogy életünk meghatározó élményei és emlékei közé tartozik az iskola által szervezett müncheni út, amire mindig szívesen gondolunk vissza, és bármikor újra belevágnánk az utazásba, annak minden félelme és  nehézsége ellenére.

12.N

UGRÁS A LAP TETEJÉRE |

 

_____________________________________________________________________________

 

Regensburg - Pindl Gymnasium

Umwelt baut Brücken – A környezetvédelem összeköt
(Cserediák-kapcsolat a regensburgi Pindl Gymnasiummal)

 

2009 és 2012 között gimnáziumunk egyike volt azon 40 magyar, bolgár, horvát, román és német középiskolának, melyekből diákcsoportok vehettek részt az „Umwelt baut Brücken”, vagyis a „Környezetvédelem összeköt” elnevezésű projektben.  A projektet felölelő három tanévben 11. osztályos, két tannyelvűs diákokat érte az a megtiszteltetés, hogy iskolánkat képviselhették ebben a környezetvédelmi munkában.

A projekt gyakorlatilag egy cserediákprogramból állt, mely során a partneriskolák projektcsoportjai meglátogatták és vendégül látták egymást. A látogatások során a diákok személyesen megismerhették a vendéglátó országot és az ott élő embereket, betekinthettek az ott zajló hétköznapi életbe. Emellett igazi újságírókként, közösen tanulmányoztak a vendéglátó iskola régiójában egy környzetvédelemmel kapcsolatos témát. A közös kutatás eredményéről aztán mindkét projektcsoport a saját anyanyelvén újságcikkeket írt, melyeket együttműködő újságok publikáltak.

A 2011/2012-es tanévben a mi osztályunk vehetett részt ebben a projektben. Az előző évi müncheni cserekapcsolat sikere után már a tanév elejétől kezdve nagyon vártuk azt a napot, amikor végre újra kimehettünk Németországba és egy családnál vendégeskedhettünk. A Facebook segítségével hamar megtaláltuk német diáktársainkat, s rögtön el is kezdtük szervezni, ki kihez fog kerülni, hogy senkit ne érjen kint meglepetés, és hasonló beállítottságú partnerekhez kerüljünk.

Február végén aztán felkerekedtünk, hogy öt esemény- és élménydús napot töltsünk a németországi Regensburgban.  Délelőttönként az ottani iskola (Pindl Gymnasium) által szervezett programokon vettünk részt. Első délelőtt prezentációk segítségével mutatták be először az országot, majd Bajorországot, végül Regensburgot. Ezután szerveztek nekünk egy városnéző kirándulást is, hogy mindazt, amit hallottunk, láthassuk is. Szerdán ellátogattunk a projektünk helyszínére, a Plankstetten kolostorba, és az ottani önellátó gazdálkodás formájával ismerkedtünk meg. A csütörtöki délelőttöt a cikkírásnak szenteltük, majd újra kitaláltak valamilyen nekünk való programot. Tehát gondoskodtak róla, hogy a lehető legtöbb időt együtt töltsük. Késő délutánokat, estéket cserediákjainkkal töltöttük, akik elvittek bennünket különböző helyekre, szórakozni, s próbálták a lehető legtöbbet nyújtani.   S ez akkor sem történt másként, amikor ők jöttek vissza hozzánk márciusban.

Április végén a projekt zárásaként még egyszer ellátogattunk Németországba, ezúttal azonban nem cserediákokként. A lengyel – német határon található kis városkába, Ostritzbe utaztunk, s az ottani kolostorban, St. Marienthal-ban szállásoltak el bennünket. Három napot töltöttünk ebben az apró, de festői német városban, ahol ugyancsak környezetvédelemmel és újságcikkírással foglalkoztunk. Természetesen sok szabadidő állt a rendelkezésünkre, amit az osztállyal ki is használtunk.

Véleményünk szerint a hasonló projektek, cserediák-kapcsolatok mindig hasznosak, egyrészt mert kapunk egy kis ízelítőt egy más ország mindennapi életéből és kultúrájából, másrészt pedig nyelvgyakorlás szempontjából. Azért jó két tannyelvűsnek lenni, mert itt nemcsak az iskolában tanuljuk az adott nyelvet, hanem mert német környezetben is alkalmazhatjuk a megszerzett ismereteinket, s mindenkit örömmel tölt el a tudat, hogy nem hiába tanulja a nyelvet, hiszen megérti a német anyanyelvűek hadarását is!

 

12.N

UGRÁS A LAP TETEJÉRE |